Kecman, Zdravko: Korán keltél... (Ustala si rano... in Hungarian)

1.

Ustala si rano poslije neprospavane

noći, pilula za spavanje.

Ostavila toplinu postelje,

osvijetlila hodnik, probudila sjen kupatila.

Pred ogledalom šušte nabori haljina,

stanjila si obrve, manikirala nokte,

noćno bljedilo prikrila na licu.

Poslednje si stavila ruž i masku

da prolaznici kažu:

„Jutros je lutka izašla iz izloga”.

Otklizila niz stepenice neprimjetnom

brzinom, ostavila vlažne tragove

2.

Po sobama skupljam rasuto rublje;

nečiste ručnike, češljeve kose

U ogledalu nepospremljene toalete

Zatvaram otkriljene ormare

U njih skrivam sebe

U njih skrivam sve

3.

Zatvaram i otvaram ormare

Na stalažama i predalima pretražujem

Zaobilazim neisčitane knjige

Nalazim sve o njoj

Sa tapeta opadaju usnuli cvjetovi

Tonu u pod

Sviće

1.

Korán keltél az átvirrasztott,

pirulákkal teletömött éj után.

Elhagytad a fekhely melegét,

villanyt gyújtottál, életre keltetted a fürdőszobát.

Köntösöd fodrai a tükör előtt susogtak,

körmeidet lakkoztad, szemöldököd festetted,

sápadtságod elrejtetted.

Végül a rúzs és a púder is felkerült,

hogy a járókelők mondhassák:

„Kirakatba való teremtés”.

Surranva tűntél el a lépcsőházban

nyirkos nyomokat hagyva magad után.

2.

A szobákban szétdobált szennyest szedegetek;

piszkos törölközőket, fésűket

A tükörben rendezetlen toalettkészlet

Becsukom a félig nyitott szekrényeket

Lényemet bennük rejtem el

Mindent bennük rejtek el

3.

Csukogatom nyitogatom a szekrényeket

A polcokon rejtett zugokban kutatok

Kerülöm az olvasatlan könyveket

Mindent megtudok róla

A tapétáról lehullnak a szunnyadó virágok

A padlóba süppednek

Virrad