Kecman, Zdravko: A ceruza szelleme a papír felett (Duh olovke nad papirom in Hungarian)

 za Gorana Simića

Sve češće prepoznajem duh olovke

nad bljedilom papira

opustošen vrt, zgaženo cvijeće, polomljen

namještaj u sobi, razbijeno ogledalo. A

na stolu mrve gladi.

Drveće se njiše u mrežama

glazbe

Sunce u trnju

vježba

riječi

Na horizontu mlad

predak

Dugačkim kopljem olovke

mrak na zvijezde huška

i žedan bočicu mastila nadušak ispija

Nad njim labud u zraku lebdi

osvijetljen zapanjenim gradom

Dok ja nagnut

nad papirom plačem

Beskrajno plačem

Goran Simichez

Mind gyakrabban ismerem fel a ceruza szellemét

a sápadt papír felett

puszta kert, letiport virágok, a szobában

szétzúzott bútorzat, összetört tükör. Az

asztalon meg morzsákat lehet simogatni.

A fák a zene hálójában

hajladoznak

A nap a tüskésben

gyakorolja

a szavakat

A láthatáron fiatal

előd

A ceruza hosszú lándzsájával

az árnyakat a csillagokra uszítja

és az üveg tintát egyszerre felhajtja

A megrökönyödött város fényei

felett hattyú lebeg

Én a papír fölé

görnyedve sírok

Keservesen sírok