Đurđević, Željko : Szó (Riječ in Hungarian)
|
|
Riječ (Serbian)Prije rođenja bili smo pjesme sada tragamo za sobom neispisanim rukopisima šakama duge rascjepljujemo nebo na zemlju i podzemlje zemlju presipamo iz krvi u noć zalijevamo popadalim suncima nakon suše nebeskog svoda kada su nam jezici preotimali ukus vode u vatri riječi prije smrti bili smo priče svaka za sebe i nijedna posebno sada tragamo za vatrom u vodi jezika isušenom nebu šakama duge vraćamo sunca zalijevajući podzemlje noćima sa krvavom zemljom mukom preotetom od nezasitih usta priče presipamo se iz riječi u riječ i sami smo riječ
|
Szó (Hungarian)Költemények voltunk születésünk előtt most a meg nem írt kéziratok után kutatunk a szivárvány hosszú mancsaival az eget földre és alvilágra szabjuk a földet a vérből az éjbe öntjük az ég szárazsága után lehullott napokkal locsoljuk mikor nyelvünk a szavak áradtában ellopta a víz ízét az elmúlás előtt mindenki külön történet volt egy sem különleges most a nyelv vizében kutatunk a tűz után a kiszáradt égboltra szivárványmancsokkal tesszük vissza a napokat éjjelekkel a telhetetlen mesékből kínnal visszaszerzett véres földdel locsolva az alvilágot szóból szóba ömlünk magunk is csak egy szó vagyunk
|
