Pop, Ioan Es.: tegnapig hittem, hogy a lélek a szív alatt fészkel ((până mai ieri, am fost sigur că sufletul stă sub inimă...) in Hungarian)

până mai ieri, am fost sigur că sufletul stă sub inimă
sau puţin lateral, în locul gol dintre ea şi plămâni.
împlinisem 40 şi tot mai credeam că sufletul locuieşte
într-un spaţiu gol - bineînţeles, tot în piept, tot sub inimă
sau lângă ea.

numai că, dragul meu, într-o zi de marţi,
după ce tocmai împlinisem patruzeci şi unu,
atenţia mea măruntă, duşmanul de moarte al celei mari,
a coborât ceva mai jos: stomacul
tocmai începuse să-şi facă de cap,
iar neliniştea să se-adâncească.

aşa am descoperit că ticălosul de suflet
nu se mai afla la locul lui.
coborâse adică şi el spre stomac,
acolo unde mă durea cel mai tare.
la patruzeci şi unu mi-am dat seama
că sufletul merge acolo unde e durere.

iar când a ocolit ficatul, ratându-l,
am zis că, iată, sufletul poate fi înşelat,
numai că el se mutase sub bilă,
unde amurgul încă nu se lăsase.

ei bine, din clipa aceea, bila n-a mai rezistat.
şi dacă până mâine dimineaţă
sufletul va coborî mai jos de intestine,
pot crede că nu trupul e greu, ci sufletul
şi că de suflet moare omul, nu de trup.

tegnapig hittem, hogy a lélek a szív alatt fészkel
netán kissé odébb, a szív és a tüdő közti űrben.
40 múltam, s még mindig hittem hogy a lélek üres
térben lakozik – szintén a mellkasban, persze, a szív alatt
vagy mellette tán.
 
csakhogy egy keddi napon,
miután betöltöttem a negyvenegyet,
a drágalátos, kisded őrszemem, a nagy figyelem halálos ellensége
valamivel alább költözött: a gyomor
rakoncátlankodni kezdett,
a nyugtalanság nőtt-növekedett.
 
így jöttem rá, hogy a gazfickó lélek
már nincs a helyén.
tehát ő is a gyomor felé csusszant,
oda, ahol fájdalmam tetőzött.
negyvenegyet töltve rájöttem
hogy a lélek a fájdalom mellé csapódik.
 
majd, amikor májamat kikerülve elhibázta,
azt mondtam, íme, a lélek is átverhető,
csakhogy most az epe árnyékába húzódott,
ahol még nem alkonyodott.
 
attól kezdve az epehólyag megadta magát.
amennyiben holnap reggelig
a lélek még inkább alászáll a zsigerekben,
kimondhatom, hogy nem a test a nehéz, hanem a lélek,
és a lélek pusztítja el az embert, nem a teste.