Zelk Zoltán: Seagull (Sirály in English)

Vak szemgödör. Halott sirály.

Kiholt a tenger, medre már

vak szemgödör. Halott sirály

lelke vijjogva visszaszáll.

Megyek az utcán sehova.

Megyek se ide, se oda.

De jön talán a villamos,

mely téged végre visszahoz.

Hát állok itt, hát várlak itt.

Nyitja, becsukja szárnyait

a tél, a nyár. Borul. Ragyog.

Fű voltam, mostan sár vagyok.

Sár voltam, mostan zuzmara.

Nem jössz haza? Nem jössz haza?

Hallod, rámszólnak: Kire vár?

már ezer éve itten áll!

Igen. Százezer éve már.

Vak szemgödör. Halott sirály.

Villamosok és évszakok.

És fű és sár és hó vagyok.

Blind eye socket. A dead seagull.

The sea is extinct, its seabed

is blind eye socket. Dead seagull’s

soul is screaming and flying back.

I'm going nowhere on the street.

I'm going neither there nor here.

But maybe there’s coming a tram

which finally will bring you back.

I'm standing here, I'm waiting here.

There opens and closes its wings

winter, summer. Darkens. Brightens.

I used to be grass, now I'm mud.

I used to be mud, now I’m frost.

I wonder you aren't coming home?

Hear, they reproach me: Why are you

waiting here for a thousand years?

Oh yes! It's been some thousand years.

Blind eye socket. A dead seagull.

How many trams and seasons passed!

And I am grass and mud and frost.