Weöres Sándor: Máscara Mortuoria (Halotti maszk in Spanish)

Cukor voltam,

fölolvadtam az alkony tejében

- ne mondjátok, hogy nem vagyok.

Egyik szobából a másikba léptem,

színes szobából

a színek nélküli szobába,

formák közül a sugarak közé.

A fénynek fordult az arcom azelőtt,

hátam árnyéka ingott a falon.

Most fény vagyok

és hogyha elémállsz,

sugárba fonom az arcod

és hátad árnyékát a falra vetem.

Era de azúcar,

me disolví en la eche del crepúsculo

-no digáis que no existo.

Pasé de una cuarto a otro,

de un cuarto coloreado

al cuarto sin colores,

desde las formas a los rayos.

Antes mi cara iba hacia la luz,

tambaleaba la sombra de mi espada en el muro.

Ahora soy luz

y si te pones frente a mí

trenzo un rayo en tu cara

y lanzo a la pared la sombra de tu espalda.

Rodrigo Escobar Holguín y