Tolnai Ottó: Fare un foro nel ghiaccio fa bene (Léket vágni jó in Italian)
|
Léket vágni jó (Hungarian)Hajnalonta mint félőrült a félőrültek mindig pizsamában hajnalonta akárha félőrült gyilkos édesapám rongyos pizsamájában csíkjai miatt adhatta nekem ő ugyanis sokat raboskodott sokat Balkán szívében szegény ő tudja hogy dobog ő tudja hogy dobog ő szegény tudja Balkán szíve hogy dobog Balkán szíve hogy dobog halld halld hogy dobog engem csak feltételesen ítéltek el belerokkantam mégis belerokkantam akárha félőrült gyilkos csíkos pizsamában fejem fölött fejszét lóbálva rohanok ki már biztosan elkéstem rohanok ki léket vágni a pincében már van egy modernebb (szlovén) fejszém amely szinte magától dobja szét a tuskót ez a régi fejsze évek óta lékvágóként szolgál lassan enni kezdi a rozsda talán olykor ismét fát kelle hasogatnom vele kifényesedjen jóllehet tudom milyen veszélyes a Homokvárban tuskót hasogatni amikor az óriás homokórában (rég át is kellett volna keresztelni villánk) magától is pereg a homok hajnalonta akárha egy félőrült gyilkos édesapám csíkos pizsamájában fejem felett fejszét lóbálva rohanok ki száll a szivárványszín jégszilánk nem fagyott tán fenékig alant a sárban is megtalálom halaim léket vágni jó jó látni tavasszal a zöldülő sás vízililiom között a sárból előhömpölygő sok semmis halat közben hallom a Nagy-Palics ólmát is vágják s mint egy vízszintes katedrális ablakát verik be a Vértavat minden bizonnyal engem keresnek mert ha lecsapolják tudják ott gubbasztok pákászok királya a pákászoknak nincsen királya ott gubbasztok megcsúfolt király rizómatrónomon a fenéken s van év amikor feltöltése után is alant maradok hallgatom a vadnarancs puffanásait alant maradok hallgatom a menekültek bizonytalan lépteit dalait hallgatom a körül csikorgó mint Hölderlin versében a vaszászló csörgő gledicsiát félőrült gyilkos édesapám csíkos pizsamájában csíkjai miatt adhatta nekem ő ugyanis sokat raboskodott Balkán szívében szegény ő tudja hogy dobog ő tudja hogy dobog ő szegény tudja Balkán szíve hogy dobog Balkán szíve hogy dobog halld halld hogy dobog fejem fölött lóbálva a fejszét rohanok immár a Nagy-Palicsra Vértóra léket vágni léket vágni jó tavasszal majd nézik a turisták menekültek maffiózók ahogy édesapám csíkos pizsamájában előmászok a sűrű kusza rizóma közül a véres sárból a kertészet munkásai lefürdetnek s már vinnének is de nem tudják eldönteni börtönből elmegyógyintézetből szöktem-e csíkos göncömben hiába próbálom magyarázni nekik édesapám pizsamája csíkjai miatt adhatta nekem ő ugyanis sokat raboskodott Balkán szívében szegény ő tudja hogy dobog ő szegény tudja Balkán szíve hogy dobog Balkán szíve hogy dobog halld halld hogy dobog húznak cibálnak elő a sűrű rizóma közül a véres sárból fürdetnek a kertészek dilemmáznak hová vigyenek börtönbe ispotályba hallom már azt sugdossák végre horogra került az egyik nagy háborús bűnös sejtettem itt lapulnak valahol felénk te ez nem valamelyik izé karacsics vagy mi a ménkű a menekültek már szerveszkednek is a Női strand valamelyik kabinjába mentsék mitikus hősüket ott úgysem keresik a Női strand kabinjaiban úgysem keresik valaki odakiált mossátok már le arcáról lássuk mossátok már le no a véres pakolást de hiszen ez börtönből szökött hiába próbálom magyarázni nekik édesapám pizsamája csíkjai miatt adhatta nekem ő ugyanis sokat raboskodott Balkán szívében szegény ő tudja hogy dobog ő tudja hogy dobog ő szegény tudja Balkán szíve hogy dobog Balkán szíve hogy dobog hogy dobog halld halld hogy dobog hogy kérdezte az egyik rózsát metsző kertészlány Balkán szíve uram hogy dobog hogy dobog hogy fordult hirtelen felém a másik trágyát szóró kertészlány is Balkán szíve hogy dobog hogy dobog a levelet gereblyéző ludasi lányok leültetnek a sétány padjára kendőjükkel törölgetnek nemsokára 1oo éves lesz éjszakánként kiabál hív ő tudja hogy dobog az én szívem hogy dobog nyugodtan nyúljon ide mondja az egyik levelet gereblyéző ludasi lány szívére húzva kezem hogy dobog hallja hogy dobog de hiszen ez a pizsama nem daróc selyem csak rongyos már kicsit nézd kilógnak a tökei pakold már vissza őket neki édesapám pizsamája csíkjai miatt adhatta nekem félrebeszél mondja a puszpáng mögött térdeplő lány a mentő és a rendőrautó is érkezik már dugjuk a szökőkút avarjába hallod hogy dobog a szíve mondja a ludasi lány akinek közben a mellére görcsölt a markom hogy dobog halld hajnalonta mint félőrült a félőrültek mindig pizsamában hajnalonta akárha félőrült gyilkos édesapám rongyos pizsamájában csíkjai miatt adhatta nekem ő ugyanis sokat raboskodott sokat Balkán szívében szegény ő tudja hogy dobog ő tudja hogy dobog ő szegény tudja Balkán szíve hogy dobog Balkán szíve hogy dobog halld akárha félőrült gyilkos csíkos pizsamában fejem fölött fejszét lóbálva rohanok ki már biztosan elkéstem rohanok ki léket vágni léket vágni jó léket vágni jó halld halld hogy dobog hogy dobog!
|
Fare un foro nel ghiaccio fa bene (Italian)A ogni alba come un folle I folli sono sempre in pigiama a ogni alba come un folle assassino nel pigiama lacero di mio padre mi avrà dato a causa delle righe giacché lui è stato spesso prigioniero spesso poveraccio nel cuore dei Balcani lui sa come batte lui sa come batte poveraccio lui sa il cuore dei Balcani come batte il cuore dei Balcani come batte ascolta ascolta come batte me hanno condannato solo con la condizionale eppure sono uscito di senno sono uscito di senno come un folle assassino in pigiama a righe brandendo l’ascia sopra la testa mi precipito fuori son sicuramente in ritardo mi precipito fuori a fare un foro nel ghiaccio in cantina ne ho un'altra ascia più moderna (slovena) la quale spacca il ciocco quasi da solo quest’ascia vecchia da anni serve solo a forare il ghiaccio l’ha intaccata pure la ruggine forse qualche volta dovrei usare a spaccare la legna per ridargli un po’ di lustro sebbene io sappia come sia pericoloso in un castello di sabbia spaccare i ciocchi quando nella clessidra gigantesca ( da tanto avremmo dovuto chiamare la nostra villa) la sabbia scorre anche da sola a ogni alba come un folle assassino nel pigiama a righe di mio padre brandendo l’ascia sopra la testa mi precipito fuori volano le schegge di ghiaccio color arcobaleno non si sarà ghiacciato mica fino in fondo i miei pesci li trovo anche là sotto nel fango fa bene a fare il foro nel ghiaccio fa bene a vedere spuntare i pesciolini dal fango tra il carice e il giglio acquatico intanto sento stanno tagliando il ghiaccio del grande Palic stanno spaccando come le finestre di un cattedrale orizzontale il Lago di sangue. ovviamente stanno cercando me perché prosciugandolo lo sanno che io re dei pescatori delle paludi sono là rannicchiato i pescatori delle paludi non hanno un re io il re deriso sono là rannicchiato sul fondo sul trono di rizoma ci sono anni che anche dopo la colmata rimango laggiù rimango laggiù ascolto il tonfo delle arance selvatich ascolto i passi titubanti dei profughi i loro canti ascolto il tutt’intorno stridente come nel canto di Hörderlin la bandiera di ferro il tintinnante triacanto folle assassino nel pigiama a righe di mio padre mi avrà dato a causa delle righe giacché lui è stato spesso prigioniero nel cuore dei Balcani poveraccio lui sa come batte lui sa come batte lui poveraccio sa il cuore dei Balcani come batte ascolta ascolta come batte brandendo l’ascia sulla testa mi precipito oramai al Palic grande al Lago di sangue fare il foro nel ghiaccio a fare il foro nel ghiaccio fa bene i turisti profughi e mafiosi mi vedranno in primavera come in pigiama a righe di mio padre sguscio fuori dal groviglio dei rizomi dal fango sporco di sangue gli operai del vivaio mi laveranno e son pronti a portarmi ma non sanno decidersi sono scappato dal prigione o dal manicomio in questi stracci a righ provo a spiegare inutilmente che è il pigiama di mio padre mi avrà dato a causa delle righe giacché lui è stato spesso prigioniero nel cuore dei Balcani poveraccio lui sa come batte lui poveraccio sa il cuore dei Balcani come batte ascolta ascolta come batte mi strattonano mi tirano fuori dal fitto rizoma dal fango sporco di sangue mi lavano i giardinieri sono in dilemma non sanno dove portarmi in prigione o in ospedale sento stanno sussurrando finalmente è abboccato al’amo uno dei criminali di guerra ho intuito che sono imboscati qui da qualche parte non sarà mica uno del coso karacsics che lo pigliasse un colpo i profughi si stanno già organizzando per nasconderlo in una delle cabine del Bagno femminile il loro eroe mitico tanto là nessuno cercherà nella cabina delle donne nessuno lo cercherà qualcuno grida lavategli il viso che vediamo che aspettate lavate via quel impacco sporco di sangue infatti questo è scappato dal prigione inutilmente provo a spiegare che è il pigiama di mio padre mi avrà lasciato a causa delle righe giacché lui è stato spesso in prigione nel cuore dei Balcani poveraccio lui sa come batte lui sa come batte lui poveraccio sa il cuore dei Balcani come batte come batte ascolta ascolta come batte come ha domandato una ragazza del vivaio che potava le rose signore il cuore dei Balcani come batte come batte come si girò verso di me anche l’altra ragazza che spargeva letame il cuore dei Balcani come batte come batte le ragazze di Ludas che rastrellavano le foglie mi fanno sedere sulla panchina del lungolago mi asciugano con il loro fazzoletto fra poco avrà 100 anni di notte grida mi chiama lui sa come batte il mio cuore come batte mi metta qui la mano tranquillamente dice una delle ragazze di Ludas che rastrella le foglie si metta la mano sul mio cuore come batte sente come batte ma questo pigiama non è di tela grezza è seta solo un po’ lacero guarda pure i coglioni pendono fuori sistemagli un po’ dentro il pigiama di mio padre mi avrà dato a causa delle righe vaneggia disse la ragazza inginocchiata dietro un bosso arriva l’ambulanza e la macchina della polizia ficchiamolo dentro la fontana tra le foglie senti come gli batte il cuore disse la ragazza di Ludas a cui frattempo la mia mano spasmodicamente stringe il petto come batte ascolta a ogni alba come un folle i folli sono sempre in pigiama a ogni alba come un folle assassino in pigiama lacero di mio padre mi avrà dato a causa delle righe giacché lui è stato spesso in prigione spesso nel cuore dei Balcani poveraccio lui sa come batte lui sa come batte lui poveraccio sa il cuore dei Balcani come batte il cuore dei Balcani come batte ascolta come un folle assassino in pigiama a righe brandendo l’ascia sopra la testa mi precipito fuori sono sicuramente in ritardo mi precipito fuori a fare il foro nel ghiaccio a fare il foro fa bene a fare il foro fa bene ascolta ascolta come batte come batte
|
