Szenes Anikó: Távoli anyáknak

Napról napra és percről percre

Folyton csak várni, lesni egyre

Betűt, sort, írást.

Végtelen éjjel

Látni zúgó fejjel

Rémlátomást

Fojtani könnyet

Rémes vérözönnek

Árján.

S a válasz mi lehet?

Egy hang, egy tekintet:

Anyám!

Sdot-Jam, 1942. V. 18.

Aspettando giorno per giorno,

Senza sosta, minuto per minuto,

Uno scritto, una lettera, una riga.

Vedere spettri,

Con la testa che ronza,

Nella notte infinita.

Soffocare le lacrime

Sull’onda della fiumana

Di sangue.

Qual può esser’ la risposta?

Una voce, uno sguardo:

Mia madre!

Sdot – Jam, 18 maggio 1942