Szenes Anikó: Egy – kettő – három...
|
Egy – kettő – három... (Hungarian)Egy – kettő – három... nyolc a hossza. Két lépéssel mérem a szélet, Kérdőjelként lebeg az élet.
Egy – kettő – három... tán egy hét is, Vagy a hó vége még itt talál, De fejem felett a halál.
Huszonhárom lennék most júliusban. Merész játékban számra tettem, A kocka perdült. – Veszítettem.
1944. VI. 20.
|
Jedan – dva – tri... (Serbian)Jedan – dva – tri... osam je cela dužina, Sa dva koraka merim prikrajka... Život je pod znakom pitanja.
Jedan – dva – tri... možda je i nedelja, Il kraj meseca još me dočeka, Ali Smrt me svakako čeka.
Dvadesetri bi imala sada jula... Broj sam u odvažnoj igri birala, Zaigrala se kocka. – Izgubila.*
Budimpešta, 20. VI. 1944.
*U tamnici napisana njena zadnja pesma.
|
||||||||||
