Szenes Anikó: Búcsú

Elmentél. Soká integettünk.

Hordárok lármáztak megettünk,

S mi néztük, mint tűnsz egyre el.

Az élet elvitt. Boldog voltál.

A szíved mélyén tán daloltál,

S mi titkoltuk a könnyeink.

Szó nélkül, csendben hazamentünk.

Néztük a halvány kék eget.

A lelkünk titkon, láthatatlan

Most is utánad integet.

Balatonlelle, 1938 nyarán

Otišao si. Dugo smo mahali.

Iza nas su nosači galamili

A mi tvoj nestanak promatrali.

Odnese te život. Sretan si bio.

Na dnu srca možda si i pevao.

A mi suze tajili.

U tišini šutke smo išli doma.

Gledali plavet neba.

Moja duša potajno, nevidljivo

I sad za tobom smera.

Balatonlele, leti 1938.