Szabó Lőrinc: La bellezza, solo un istante (Szépség, egy pillanat in Italian)
Szépség, egy pillanat (Hungarian)Mint nyomorult proli az elrobogó nagyúr után, úgy néztem utánad, üdvözűlve és megalázva. Egy pillanat volt az egész, arra sem elég, hogy tested felé ugorjon véremből a vágy, arra sem, hogy igazán megláthassam mindenható szépségedet: egy pillanat volt az egész s utána értelmetlenül néztem a semmibe, mint a sebesült, aki érzi buggyanó vére melegét, de még nem tudja, honnan s hol érte golyó: – egy pillanat volt az egész s most mégis vezekelni kéne, káromkodni, dühöngeni, tiporni, ölni, téged, magamat, mindent, mert ez az egy pillanat is elég volt, hogy gondolatban megtegyek minden becstelenséget kedvedért.
|
La bellezza, solo un istante (Italian)Come un misero plebeo guarda dietro al signore, cosi guardai io dietro a te, beato e avvilito. E' stato solo un istante, neanche sufficiente al desiderio nascente di raggiungerti, neanche sufficiente ad afferrare la tua bellezza onnipotente. È stato solo un istante, dopodiché fissai insensato il vuoto, come il ferito, che sente il calore del suo sangue che scorre ma ancora non si rende conto dove è stato colpito: è stato solo un istante, eppure adesso bisognerebbe espiare, bestemmiare,infierire, calpestare,uccidere, te, me stessa, tutto, perché anche quest'unico istante è stato sufficiente, che nel pensiero io commetta ogni ignominia per te.
|