Simon Balázs: Gondola smrti (A halálgondola in Serbian)

Hogy hallani milyen
Lehet, azt nem tudom,
De siklik jól a halál-
Gondola, Liszt kései
Darabja, volt, hogy
Annyira szerettem volna
Hallani, bűn tán, de
Valami nem volt hozzá elég,
Marad most ülni benne, és ez
Más, ahogy viszi az évet el,
Mindent bele kell dobni, nincs
Mese, mindent, ami kedves volt,
Hosszú éjszakát, Anna korábbi
Álmát, és hogy a papír volt a
Szilárdabb, törvényt ülni tudhatott,
És lám, milyen könnyen húz át fölötte
Most a halál-gondola, hogy válnak így
Valóra például sosem hallott, de egy
Süket történelem alatt is egyre zengő
Szólamok.

Ne znam kako bi zvučala
Da se može čuti
Ali smrt dobro klizi –
Gondola, kasno delo
Lista, bilo je da smo
Žarko želeli čuti,
Valjda je greh ali za to
Nešto je uvek falilo,
Ostaje sad da sedimo u njoj, to je
Nešto drugo, kako godine odnosi
Sve treba ubaciti, bez
Izuzetka, sve što je drago bilo,
Dugu noć, raniji san
Ane i da je papir čvršći
bio, znao je za zakone,
I evo preko njega čudesnom
Lakoćom plovi gondola smrti,
Tako se ostvaruju nikad čule ali
I u gluhoj istoriji zvučne
Melodije.