Sebestyén Péter: a papírrepülő meséi 1.

szemünk megvakult fotópapír de láttalak ahogy

beszíjaztad magad a körhintába –

„amit elképzelünk az mindig másképpen történik”

fölöttem egyre több a rozsdás csillag - -

ezerkilencszáznyolcvannégy

újratanulunk mindent –

(ez nem kávéház ez nem Párizs)

mániákus minden megfogalmazás

elveszett minden ami elveszíthető –

mikor beretválkozom elképedve konstatálom:

mintha kifelé mocorognék a tükörből - -

március van tizenhetedik

dudorászok     teszek-veszek     nem piálok

így találtál

mintegy véletlenül -              kigondolhatatlan

éjszaka - -

két oktávval a csend fölött

oči su nam komadi oslepljenog fotopapira ali video sam

    kako si se u vrtešku vezala –

   „što zamišljamo uvek se drukčije događa”

   nad mnom sve više zarđalih zvezda - -

   hiljadudevetsoosamdesetčetvrte

   sve ispočetka učimo –

   (to nije kafana to nije Pariz)

   besmislena je svaka formulacija

   sve je izgubljeno što se izgubiti može –

   kad sam se brijajući zapanjujući konstatirao:

   kao da se izmičem iz ogledala - -

   mart je sedamnajsti

   pevušim     premetam se     ne pijem

   tako si me našla

   nekako slučajno –              neizmisliva

   noć - -

   dve skale iznad tišine