Haikuk Musashi Úr nyugtalan délutánján (Hungarian)
Nézem a párát,
a ködös hegytetőt és
így őszülök meg.
A part, a nagy szél,
ami homokba temet:
ne éljek tovább.
Nem kell kívánnod
esők nyugalmát sem; hisz
énekel a szél.
Láthatatlan Hold,
fel-nem-kelő Nap; éjfél,
fehér enyészet.
Fordulj meg; lassan.
A nap nem tudja, hogy
süti a tarkód.
Szörnyű Musashi!
Velem ijesztegették
a gyerekeket…
Lovam sörényét
fésülöm; hideg avaron
borzong a szellő.
Mi van még? Kard és
Lótusz; azután még egy
sötét szivárvány. | Uploaded by | Répás Norbert |
| Source of the quotation | http://terebess.hu/haiku/sebestyen.html |
| Publication date | 2002 |
|
Haiku nepokojného popoludnia Pána Musašiho (Slovak)
Paru pozerám,
hmlistý vrchol hory a
tak zošediviem.
Breh, veľký vietor,
do piesku ma pochová:
aby som nežil.
Nemusíš žiadať
ani pokoj dažďov; veď
vietor spieva.
Nevidná Luna,
Slnko ne-vstá-va; polnoc,
perleťový zmar.
Otoč sa; zvoľna.
Slnko nevie, že tvoju
šiju opeká.
Desný Musaši!
So mnou naháňali strach
drobcom a deťom …
Čupriny koňa
češem; na hrabanici
vánok chveje sa.
Čo zvýši diaľ? Meč,
lotos; a ešte jedna
pošmúrna dúha. |
