Sebestyén Péter: L’intagliatore del legno di rosa (Aki rózsafát farag in Italian)

Orsós Jakab emlékének

A lányt megdönteni félig beérett rozstáblában kell.
Ezt mondtad és bizisten kacsintottál.
Nemrég olvastam: az említett gabonaféle fejlődése
közben olyan alkaloidák is keletkeznek, amik a
nemi vágyat növelik, tehát afrodiziákumok.
Lehet, hogy nem ez a legfontosabb vagy legszebb
bölcselem amit eleresztettél, ámde igaz, efelől
kezeskedem: kipróbáltam és működött.
Egyébként is, vén cigány, tíz mondatodból kilenc
valódi, fontos és igaz volt, és ilyen találati
aránnyal nem büszkélkedhet senki; legalábbis még
egypár évtizedig. És odafönn se úszod meg.
Szerződtetni fognak, hogy beszélj arról, amiről
akarsz. Kötetlen munkaidőben.
A nekem faragott kanalakat és egyéb eszközöket
ezennel használatba veszem. Felháborító módon
abbahagytad biológiád, és így nem maradt sem
öncsaló remény, sem semmiféle egyéb választási
lehetőségem. 

In ricordo di Orsós Jakab

Per farsi arrendere una ragazza, non vi è meglio di
un campo di segale semimaturo.
Questo dicesti, lo giuro, e avevi fatto l’occhiolino.
Avevo letto di recente: durante il suo sviluppo il
suddetto cereale produce dei alcaloidi aumentando
 il desiderio sessuale, cioè, sono afrodisiaci.
Non sarà la più importante e la più bella saggezza
che hai sparato, ma è la verità, lo garantisco io:
l’ ho provato ed ha funzionato.
D’altronde vecchio zingaro, dai dieci detti tuoi, nove
erano  genuini, notevoli e veri, con una proporzione
cosi, di colpi azzeccati, pochi possono vantarsi, per
un paio di decenni sicuramente. E non te la caverai
 neanche lassù. T’ingaggeranno per farti parlare, di
ciò che vorrai. Con un contratto di lavoro autonomo.
Detto ciò, i mestoli e gli altri arnesi per me intagliati,
li pongo in uso.  In modo scandaloso hai fatto finita
con la biologia, non lasciandomi nessuna speranza
 di autoinganno, o una possibilità di scelta.