Radnóti Miklós: Razglednicas (1-2) (Razglednicák (1-2) in Portuguese)

1

Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,

a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;

torlódik ember, állat, szekér és gondolat,

az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.

Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,

tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan

s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,

vagy korhadt fának odván temetkező bogár.

1944. augusztus 30. A hegyek közt

2

Kilenc kilométerre innen égnek

a kazlak és a házak,

s a rétek szélein megülve némán

riadt pórok pipáznak.

Itt még vizet fodroz a tóra lépő

apró pásztorleány

s felhőt iszik a vízre ráhajolva

a fodros birkanyáj.

Cservenka, 1944. október 6.

1

Da Bulgária rola o tiro selvagem de canhão,

troa no cimo das montanhas, logo hesita e morre;

precipitam-se homens, animais, carroças e pensamentos,

a estrada relincha, soergue-se, do céu as crinas correm.

Neste tumulto, só tu em mim demoras,

brilhante no fundo da consciência e para sempre imóvel

e muda, qual anjo no espanto do extermínio,

ou insecto a amortalhar-se na seiva do tronco podre.

30 de Agosto de 1944. Entre as montanhas

2

A nove quilómetros daqui ardem

as casas e as medas,

e, mudos, á beira do prado, montados,

fumam cachimbo assustados camponeses.

Aqui, água do lago ainda faz encrespar

a pequena pastora,

e nuvens bebe, inclinando-se para a água,

o rebanho frisado.

Cservenka, 6 de Outubro de 1944