Radnóti Miklós: Cartoline (1 - 2) (Razglednicák (1-2) in Italian)
|
Razglednicák (1-2) (Hungarian)1 Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul, a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull; torlódik ember, állat, szekér és gondolat, az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad. Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban, tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál, vagy korhadt fának odván temetkező bogár.
1944. augusztus 30. A hegyek közt
2 Kilenc kilométerre innen égnek a kazlak és a házak, s a rétek szélein megülve némán riadt pórok pipáznak. Itt még vizet fodroz a tóra lépő apró pásztorleány s felhőt iszik a vízre ráhajolva a fodros birkanyáj.
Cservenka, 1944. október 6.
|
Cartoline (1 - 2) (Italian)1 Dalla Bulgaria, feroce, il tuono dei cannoni arriva, rimbalza sui monti, poi tentennando si frantuma; tutto si ammassa, uomo, bestia, carro e pensiero, la strada nitrendo si impenna, scappa il cielo chiomato. In questa confusione eterna, dentro di me sei immutabile, in fondo la mia coscienza brilli, per sempre immobile e muto, come l’angelo, quando ammira la distruzione, o nella cavità del’albero putrido, insetto che si seppellisce.
30 agosto 1944. Tra le montagne
2 Nove chilometri di qua bruciano le biche e le case, ai margini dei campi muti contadini fumano col timore. La piccola pastorella entrando nell’acqua la increspa ancora il branco delle pecore ricce, beve le nuvole china sull’acqua.
Cservenka, 6 ottobre 1944.
|
