Röhrig Géza: gyerekkori barát

egy patkány immunrendszere a tiéd
bölcs vagy mint a darázs: nem szállsz az üvegnek
pusmogják a hátad mögött hogy öltél
hogy tagadod pedig hát biztos te ölted meg

kutatom én is a gyilkost a szemedben
növényvédőszertől megkímélt vadon
úgy villan meg sűrű zöldjében a hűség
akár jegygyűrű egy hajléktalanon

engem anno te mindig megvédtél
beherovkát nem kérsz mesélsz kivel mi újs
hajnalban elnyögöd kit öltél meg s miért
‘belehalt a barma vőlegény volt! a kurv’

és megöleljük egymást részegségem oda
üvöltök kis híja hogy meg nem verem
‘miért nem engem öltél meg te ostoba’
a legjobb cimbim volt tizenkét évesen

il tuo sistema immunitario pare quello di un ratto
sei saggio come la vespa: non sbatti contro il vetro
dietro di te voci sussurrano che avevi ucciso
che lo neghi eppur solo tu potevi averlo fatto

scruto anch’io l’assassino nei tuoi occhi
selva dai prodotti fitosanitari risparmiata
nel suo folto verde balena la fedeltà come
la fede sul dito di un senza fissa dimora

nel passato tu mi avevi difeso sempre
la becherovka non ti va parli delle novità sentite
all’alba sputi fuori chi avevi ucciso e perché
‘è morto il balordo era pure fidanzato! maledizione’

ci abbracciamo la mia sbronza è svanita
urlo poco ci manca che gli salto addosso
‘perché non hai ucciso me imbecille’,
a dodici anni era il mio migliore amico