Pilinszky János: Ravensbrück-lidelse (Ravensbrücki passió in Norwegian)

Kilép a többiek közűl,
megáll a kockacsendben,
mint vetitett kép hunyorog
rabruha és fegyencfej.

Félelmetesen maga van,
a pórusait látni,
mindene olyan óriás,
mindene oly parányi.

És nincs tovább. A többi már,
a többi annyi volt csak,
elfelejtett kiáltani
mielőtt földre roskadt.

1959

Han trer frem av rekken 
og stanser i terningstillheten; 
som på et kinolerret flimrer 
skikkelsen i fangedrakt. 

Han er skremmende ensom, 
til og med porene hans kan ses, 
alt på ham er så kjempemessig, 
alt på ham er så skjørt. 

Og det er ikke mer. Senere 
skjedde bare det 
at han glemte å skrike 
før han segnet i bakken.