Pilinszky János: Je crois (Azt hiszem in French)

Azt hiszem, hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
De láthatod, az istenek,
a por, meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.

Ilyenkor ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanúl és jelzés nélkűl.

Azután
újra hiszem, hogy összetartozunk,
hogy kezemet kezedbe tettem.

Je crois que je t'aime ;
les yeux fermés je pleure que tu vives.
Mais vois-tu, les dieux,
la poussière et le temps
élèvent de si lourdes buttes
entre toi – entre moi,
que parfois je sem
le mal de l'espace et l'angoisse mesquine
que donne l'amour.

Alors je tremble, tapis clans mon lit,
comme la nature au temps de minuit,
muet et sans donner le moindre signe.

Puis
de nouveau je crois que l'on est l'un á l'autre,
que j'ai mis ma main clans la tienne.