Petri György: Horatiusi
|
Horatiusi (Hungarian)Én már elviselem menetrend nélkül is, csöndben az életet,
tyúkok és emsék között eszmétlen meghúzódnék.
Kerítést foltoznék, tört cserepet cserélnék
újra, s örülnék, ha a zsenge tök virágzik.
Ambícióm annyi se, mint a síri holtnak,
kit bizgatnak a kukacok és haló
pora fölé nem-romló sírkövet álmodik.
Eleget éltem, s láttam. Kurta időm
a csikkes, összeköpködött váróteremben
eltöltöm a horpadt bőröndön
nyugtatva zúgó fejem, nyitott szemmel.
Újság, dohány, dühítőital nélkül is.
Zsebemben van még görbe cigaretta,
lesz ragacsos likőr elhányt üvegben.
Tüzet is ad egy kóbor. s magamra húzom
rossz álmaim a hatalomról, erőszakról.
Álmomban fényes szőrű rendőrkutya leszek.
Merő értelemmé omolva baj nem érhet.
Csak a megsavanyodott tejút
üszkösíti fölsebzett szellemtalpam.
Míg az ember a styxi révbe jut.
|
Oraziano (Italian)Ormai sopporto la vita in silenzio, anche senz’orario, tra galline e scrofe mi rimpiatterei senza senso. Riparerei il recinto, cambierei nuovamente le tegole rotte, e gioirei a veder fiorire le zucchine.
Ambizione, meno di quel, che possiede un morto nel sepolcro dai vermi disturbato, e sogna una lapide sopra le sue ceneri morenti, che non si disgreghi. Ho vissuto e ho veduto abbastanza. Trascorro il mio breve tempo nella sala d’attesa piena di mozziconi e sputate, facendo riposare con gli occhi aperti la mia testa ronzante, sulla valigia ammaccata. Senza giornale, tabacchi, ne l’alcool per sbronzarmi.
Nella tasca ho ancora qualche sigaretta sgualcita, ci sarà del liquore attaccaticcio nelle bottiglie sparse. Un vagabondo mi darà anche del fuoco, io mi tiro addosso i miei sogni brutti sul potere e prepotenza. Nei miei sogni sarò un cane poliziotto di pelo lucido.
Sfranandomi in mero intelletto, non corro pericolo. Solo la via lattea inacidita incancrenisce la suola del mio spirito ferito. Finché l’uomo giunge nel porto dello Stige.
|
