This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Petri György: Collapse (Összeomlás in English)

Portre of Petri György

Összeomlás (Hungarian)

Nem, nem volt robbanás,
csak összeomlás.
A belülről megőrölt,
a magát csalva másokat csaló,
a látszattal terrorizáló
hang nélkül szétomolt.
 
Gondolhatunk-e még –
 
a kétség által kezdettől kikezdett,
a kétségnek jogát is feladó,
a megposhadt fürdővíz hülye őre,
a vízé,
melyben volt-e csecsemő –
gondolhat-e a felszabadulásra?
 
Képzelhet-e ilyesmit, aki látta
szétomlani hang nélkül,
szétválni lágyabban,
mint szeretkezés után
a testek, lágyabban mint husunk
foszlik le csontjainkról egyszer?
 
Csak szétcsúszott egy hang nélkül,
szögek átcsúsztak lágyan elrohadt gerendán,
téglák márgaként vagy hamuzsírként,
porózus száraz szerkezetüket
feladták, mint a züllött kötelék,
amikor mi értelme ellenállni –
verik a földet pergőtűz és aknák,
nevetséges fölény
veri az üres levegőt,
mint az eső, az eső, az eső.
 
Nem, robbanás nem volt, csak összeomlás.
Csak soká, nagyon soká,
tolongva üledt le
a nyirkos, sűrü por.
Vagy inkább nincs egyéb, csak e tolongás?
A nedves, duzzadó tülekedés?
 
Szétesése az épített világnak.

 


Uploaded byTamas Szabados
Source of the quotationDigitális Irodalmi Akadémia

Collapse (English)

No, there was no explosion,
just a collapse.
It, ground from inside,
misleading others by cheating itself,
terrorizing with pretence,
disintegrated without a sound.

Can we anymore think of  --

Can the stupid guardian of the vapid bath water,
cast down by doubt from the beginning,
who gave up even the right for doubting,
-- the bath water in which there was a baby at all? --
think of the liberation?

Can one imagine anything like that who saw it,
disintegrating without a sound,
separating in a softer way
than bodies after lovemaking,
than flesh will once do from our bones?

It just slipped apart without a sound,
nails softly slipped through rotted beams,
bricks decayed as marl or potash,
they gave up their porous dry structure,
as a depraved horde,
when there is no point in resisting --
barrage and shells beating the ground,
ridiculous superiority
beating the empty air,
like the rain, the rain, the rain.

No, there was no explosion, just a collapse.
Only for long, very long,
did the wet, dense dust
settle down thronging.
Or rather, is there nothing else, only this thronging?
The wet, bulging scramble?

Disintegration of the built world.



Uploaded byTamas Szabados
PublisherNincs
Source of the quotationsaját

minimap