This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Pethes Mária: Annyira zuhog

Portre of Pethes   Mária

Annyira zuhog (Hungarian)

Jaj megbocsátod-e valaha
hogy azt hittem
hiányod boldoggá tehet
 
Lehúzott redőnyön át
gutaütött nyár leselkedett
kicsorbult fegyvert szorongatott a kardvirág
elszáradt növényi szárak
kántáltak sirató zsoltárt
 
Vízkövesre könnyeztem a párnát
mert nélküled nem leltem magam
És akkor megfogadtam
hogyha még egyszer azzá válok
benned ami voltam
minden elcsépelt szeretlek helyett
azt fogom mondani
jól van
Vagy azt
hogy engedj
 
Engedj szívedbe hazatalálnom
 
Soha meg nem érkező vonatok
cúgos kupéjában találj rá
elhagyott esernyő magamra
Szükséged lesz rám
Annyira zuhog



Uploaded byFehér Illés
Source of the quotationhttp://mek.niif.hu/07400/07439/07439.pdf

minimap