Parti Nagy Lajos: Quiet sham address to the house of literature (Halk, talmi vers az irodalom házához in English)
|
Halk, talmi vers az irodalom házához (Hungarian)
Ne csak papír, de légy, te ház, a Ház,
hol majd a szellem megteáz, és megkávéz. S a test is. Ott éri majd nap is, napest is, hol súlyosul és sűrül alkonyatkor a Károlyi-kert fáin a konyakpor, s úgy hull reá estére kelve a mélabú, mint nők testére kelme. S ha jő az éj, e jobbadán dekoltált kommersz sötét, rendel egy könnyű sajttált, ringatja szőke, keserű sörét, míg fönt a lámpák barna réz nyelén szikráz a méz. Ne kábéház, ne virtuália s ne csak papír légy, légy, te Ház, hol élő és holt szimbióz' időz, piros, fehér, zöld, híg és mélylila füstöl szépelg és kosztol, aranylik, ottlik, és babitslik, a versek jól tömött staniclik, nagy dunnazsák a próz', s tán mégse minden anything, ha goes. Ki ott belép, úgy fogjad, mint a lép, ha már papír, hát légypapír, te Ház, mit jószándékok zümmögése ráz, hogy végre mégis elrepülni kész, nem egyfelől de kissé egyfelébb, röpülj te kő, te könnyű és nehéz, s ne csak papírröpülj, te Ház! (Elhangzott az Irodalom Háza virtuális alapkő-felbocsátásán, 1997 szeptember 28-án, Budapesten) |
Quiet sham address to the house of literature (English)
Not merely paper, o house, but be
the House in which the spirit stops for tea or coffee. And the body too. Dawn will find there, and sunset too, where the Károlyi Square trees at dusk grow heavy and dense with Cognac-dust, where melancholy, as evening rises, sits comfortably as do female guises. And when night comes in her propitious décolletage, vulgar dimness, she’ll order a light fromage and rock her blonde bitter ale, while above her honey twinkles pale on the lamps’ brass handle. Be not a place of waver nor of trivial ramble, nor a paper fly, but be, ye House, refined, wherein the quick and dead entwine red, white, green, and diluted deep purple, smoking, strutting and eating supper, goldsmiths, syngeing and rejoycing, verses are well-stocked paper twisting and a great quilt-cover prose, while not just anything, even if it goes. All ye who transgress here are taken in as guests, if paper you be, House, then be flypaper, as the buzz of good intentions shakes ye, and if ever you are ready to fly, not, on the one hand, but somewhat on the fly, arise, o stones, you simple charge of weight, and, House, be yours not only paper flight! (Presented on the occasion of the laying of the virtual foundation-stone of the House of Literature of Budapest on 28 September 1997) |