Sötét házban (Hungarian)
Terhes anyámnak megjósolták,
Hogy fiút szül, zord lapvetők.
Épp sötét lovas lovagolt át
Uccánkon, ablakunk előtt.
Mikor a bába megszállottan
Szederjes fenekemre vert
S egy vemhes tehén istállónkban
Szörny, háromszemű borját ellt.
Anyácskám mellét megharaptam,
Vérével szívtam fel tejét,
Ifjan fonnyadt el énmiattam.
S a többi gyermeknél elébb
Tette fejemre kilenc ujját
Az űzhetetlen bűntudat.
Pléhtükröt fújt a szomorúság,
Vezetvén hintalovamat.
Egy sötét házban voltam gyermek,
Kanyar folyosón éltem én.
S mint kóbor macskák farka,
Lengett felém a füst a háztetőn,
S betöltött kormos gyűlölettel.
Vihogva lestem, hogy ugat
Nyúzott kutyánk s ha pókra leltem,
Téptem a rángó lábakat.
Bősz parittyámtól sebezetten
Bukott elémbe száz veréb.
A bőregeret felszegeztem
S átvertem vijjogó szivét.
Amerre mentem, vérző szárnyon,
Kitépett lábon jött a vád –
S de messze-messze volt az Isten,
Ki minden vétket megbocsát!
(1938) | Uploaded by | Cikos Ibolja |
| Publisher | Magvető Könyvkiadó |
| Source of the quotation | Válogatott versek |
| Publication date | 1959 |
 |
|
V temnom dome (Slovak)
Drsní kartári mojej matke
Predpovedali, že syna porodí.
Temný jazdec precválal práve
Ulicou, v našom okolí.
Keď posadnuto pôrodná baba
Na môj nevinný zadok udrela
A v našej maštali brezivá krava
Hrôzu, trojoké porodila teĺa.
Mamičkine pohryzol som ňadrá
Mlieko s krvou sal som spolu
Kvôli mne zvädli za mlada.
A pred ostatnými deťmi v predstihu
Na hlavu deväť prstov mi položila
Nedostižná výčitka svedomia.
Clivota plechový obraz fúkla
Vedúc môjho hojdacieho koňa.
V temnom dome som vyrastal
V kľukatej som žil chodbe.
Ako chvosty túlavých mačiek vial
Dym zo striech ku mne
A popolkavou nenávisťou ma naplnil.
So smiechom som sledoval ako štekal
Náš vyziabnutý pes a keď som pavúka zočil,
Šklbkajúce sa jeho nohy som trhal.
Sto vrabcov zranených mojim prakom
K nohám padlo mi.
Netopiera som pribil klincom
A jeho škriekajúce srdce som prebil.
Kade som šiel, na krvácajúcich krídlach,
Vytrhnutými nohami prichádzala obžaloba -
A jak ďaleko-preďaleko bolo Boha,
Čo všetky hriechy odpustí!
(1938) |
