Mikszáth Kálmán: A megfagyott madárka

Szép, szép, de kegyetlen a tél,

Halál jár a fagy képibe;

Szegény madár, mit szenvedtél,

Mig holtan estél le ide.

Itt fekszel a hótakarón,

Kis szived nem dobog többé!

De megtaláltunk s jóakarón,

Sírt ásunk a bokrok közzé.

Koporsód egy dobozka lesz,

Gyapottal majd kibélelem.

A túlvilági pihenés…

Édesebb ily puha helyen.

Három vörösbegy jött eddig,

Ha morzsát szórtam; Istenem;

A sírban fekszik az egyik:

Most már kettő lesz csak jelen.