Ladányi Mihály: Canto in scala minore (Ének moll - ban in Italian)

Úgy érzem,

már nem tudnék

szecessziós dalt pengetni hozzád

a dob-utcai lépcsőház hárfáján -

úgy érzem,

vége a nyugtalan bohóz-időnek

azon a napon

amelyen szoptatós dajkává változol -

úgy érzem,

gyönyörűség-rügyes melled

engem is jóllakat

mézízű estékkel,

csodálkozással,

és puha, tejjel-teli mell lesz a Nap,

és tejsugarakként zuhognak számra

az édes szavak,

és akkor is tejszagú lesz az este,

amikor már

kifulladt katona lesz a szív

és rongyokra-szakadt

lobogó lesz

az elme.

Sento, che

non sarei più in grado di suonarti

una canzone secessionista

sull’arpa nel vano della casa in via – tamburo –

sento, che

è finito il tempo inquieto e giullaresco

il giorno

in cui ti trasformi in balia che allatta –

sento, che

i tuoi seni stupendi coi capezzoli

nutrono anche me

con serate

al sapor’ di miele e stupore,

e il Sole sarà un seno pien’ di latte,

e le parole dolci come

raggi di latte scrosciano sulla mia bocca,

e la sera saprà di latte

anche quando

il cuore affannato sarà un soldato,

e la mente

sarà un vessillo

strappato a pezzi.

(1970)