Kosztolányi Dezső: Autumn breakfast (Őszi reggeli in English)

Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket

üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd

szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,

megannyi dús, tündöklő ékszerét.

Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,

és elgurul, akár a brilliáns.

A pompa ez, részvéttelen, derült,

magába-forduló tökéletesség.

Jobb volna élni. Ámde túl a fák már

aranykezükkel intenek nekem.

These autumn brings. Refreshing fruits

on a glass tray. Heavy, deep emerald

of grapes, pears huge and jasper-lit,

and all its lavish and refulgent gems.

A juicedrop slithers from a berry's globe

and rolls away, bright as a diamond.

This pomp is short of sympathy, serene,

perfection turning in upon itself.

Better to live. And yet, beyond, the trees

already wave their golden arms to me.