Kempelen Farkas: A befagyott tó
A befagyott tó (Hungarian)Még nem rég, hallottam zokogni A szélüzött hullámokat, A mint itt félve összebújtak És sírtak ablakom alatt.
Most olyan csönd van, és e nagy csönd Úgy fojtogatja a szivem, — Meghalt a tó s a síró hullám Jégszemfedél alatt pihen.
Mig elnézlek, eszembe jut, hogy Eletem képe vagy te, tó, S szivemnek a te bús halálod, A te sorsod vigasztaló.
A könnyeknek, a zokogásnak Egyszer mégis vége szakad . . . S a szenvedés hullámcsapása Elcsendesül a jég alatt.
|