Karinthy Frigyes: Pitypang

Kezed felé

Kezed, hajad felé

Kezed, hajad, szemed felé

Kezed, hajad, szemed, szoknyád felé

Mit kapkodok?! - mindegyre kérded

Hol bosszús-hangosan, hol fejcsóválva, némán -

Mért nem szeliden símogatva

Ahogy szokás, ahogy mások teszik

Miért kapkodva, csillogó szemekkel

És mért nevetek hozzá - szemtelenség!

Ilyen csunyán, fülsértő - élesen!

Eh, rögtön itthagysz, vagy kezemreütsz!

Pitypang, ne hagyj itt

Inkább megmondom

Megmondom - várj, füledbe súgom,

Hajtsd félre azt a tincset.

Kezed felé

Kezed, hajad felé

Kezed, hajad, szemed felé

Kezed, hajad, szemed, szoknyád felé

Mi kapkod így - hát mégse jut eszedbe?

Mi kapkod így - még mindig nem tudod?

Pedig ily bosszús arccal

Próbálod elhárítani akkor is

Hajad, szemed, szoknyád lefogva.

Porzód felé

Porzód, bibéd felé

Porzód, bibéd, szárad felé

Porzód, bibéd, szárad, szírmod felé

Mi kapkod így, pitypang? - A szél!

A szél, a szél, a szemtelen bolond szél

Vígan visítva-bosszuságodon.

Pitypang, mi lesz?

Ez még csak a szellő

Ez még csak kapkod és fütyörész

De én még nem is beszéltem neked a családomról

Hallod-e, hé!

Füttyös Zivatar Úr volt az apám - anyám

az a híres arkanzaszi Tájfun

Tölcséres vihar a sógorom -

Pitypangpehely, kavarogtál-e már ziláltan - alélva

Felhőbefuró forgószél tetején?

Jobb lesz, ha nem ütsz a kezemre.

Towards your hand

Towards your hand, hair

Towards your hand, hair, eyes

Towards your hand, hair, eyes and skirt

I snatch, but why? - you keep asking?

Sometimes loud with anger, sometimes with a silent head-shake

Why don’t I gently stroke

As is the custom, as others do

Why the snatching, the sparkling eyes

And why do I even laugh? - impertinence!

So nastily, so ear-piercingly!

Eh, you’ll leave me soon, or slap my hand!

Dandelion, don't leave me

I'd sooner tell you

I'll tell you - wait, I'll whisper it in your ear,

Hold back that tuft.

Towards your hand

Towards your hand, hair

Towards your hand, hair, eyes

Towards your hand, hair, eyes and skirt

What grabs this way – can you not guess?

What grabs this way - you still don't know?

Yet you try to parry it

So angry-faced,

Holding down hair and eyes and skirt.

At your stamen

At your stamen, pistil

At your stamen, pistil, stem

At your stamen, pistil, stem and petals

Well, dandelion, what grabs this way? - The wind!

The wind, the wind, the shameless, foolish wind

Which joyfully screams at your annoyance.

Well dandelion, what is to be?

This is merely breeze yet

Mere snatching and whistling

But I have not yet mentioned my family

Hey! Do you hear me?

Sir Whistling Thunderstorm was my father - my mother

That famous Typhoon of Arkansas

The tornado is my brother-in-law -

Dandelion-fluff, have you been swirled about, dishevelled, stunned

Atop a whirlwind that pierced the clouds?

I would advise you not to slap my hand.