Képes Géza: Az élet útja

Az egyszeregyet
be lehet magolni.
Az élet
nem egyszeregy.
Hol a túlvilág
s hol folyik
az a
sötét víz
mely a Felejtés
országa
felé
visz?

A kéz megpihenhet
nem pihen az agy -
Próbáljon csak megállni
akár egy pillanatra:
az élet
gúnyosan
szórja fejedre
a kihűlt gondolatokat
mint haszontalan hamut.

Felállsz a székről
indulnál valamerre.
Valahol
utak nyílnak
miket nem ismersz.
Mégis
mint a holdkóros
elindulsz
remélve
hogy senki se
szól
rád
s nem zuhansz le
a mélybe -

La tavola pitagorica
si può imparare a mente.
La vita
non è la stessa cosa.
Dov’è l’aldilà
e dove scorre
quell’acqua
scura
che verso
il paese
dell’Oblio
porta?

La mano può riposare
non cosi la mente –
Provasse a fermarsi
solo per un’istante:
la vita
ti sparge sulla testa
in modo sardonico
i pensieri raffreddati
come della cenere inutile.

Ti alzi dalla sedia
vorresti avviarti
da qualche parte.
In qualche luogo
s’aprono delle vie
per te sconosciute.
Eppure
come un lunatico
ti avvii sperando
che nessuno
ti ammonirà
e che non
ti precipiterai
nell’abisso -