József Attila: My Eyes Jump In and Out… (Ki-be ugrál… in English)

Ki-be ugrál a két szemem, ugy érzem.

Ha megbolondulok, ne bántsatok.

Erős karokkal fogjatok le szépen;

ha majd egész valómmal kancsitok -

ne mutassatok öklöt, úgy se látom.

A semmiből vissza ne rántsatok.

Gondoljátok meg: Ezen a világon

nincs senkim, semmim. S mit úgy hivtam: én,

az sincsen. Utolsó morzsáit rágom,

amig elkészül ez a költemény...

Mint űrt a fényszóró, csupasz tekintet

kutatja bennem: Mit vétettem én,

hogy nem felelnek, akárhogyan intek,

hogy nem szeret, ki jog szerint enyém.

Ne higyjetek értetlen bűneimnek,

míg föl nem ment az odvas televény.

1936. nov.-dec.

My eyes jump in and out, I'm mad again.

When I'm like this, don't hurt me. Hold me tight.

When all I am goes crosseyed in my brain,

don't show your fist to me: my broken sight

would never recognize it anyway.

Don't jerk me, sweet, off the void edge of the night.

Think: I have nothing left to give away,

no one to have and hold. What I called "me"

is nothing too. I gnaw its crumbs today,

and when this poem is done it will not be…

As space is by a searchlight, I am pierced through

by naked sight: what sin is this they see

who answer not, no matter what I do,

they who by law should love, be claimed by me.

Do not believe this sin you can't construe,

till my grave-mould acquits and sets me free.

Frederick Turner &