József Attila: The Scream (Kiáltozás in English)

Jaj, szeressetek szilajon,

hessentsétek el nagy bajom!

Eszméim közt, mint a majom

a rácsok közt le és föl,

vicsorgok és ugrándozom,

mert semmit nem hiszek s nagyon

félek a büntetéstől.

Halandó, hallod-e dalom,

vagy zúgod csak, mint a vadon?

Ölelj meg, ne bámulj vakon

a kifent rohamkéstől -

nincs halhatatlan oltalom,

akinek panaszolhatom:

félek a büntetéstől.

Mint fatutaj a folyamon,

mint méla tót a tutajon,

száll alá emberi fajom

némán a szenvedéstől -

de én sirok, kiáltozom:

szeress: ne legyek rossz nagyon -

félek a büntetéstől.

1936. november-december

Love me wildly, to distraction,

scare away my huge affliction,

in the cage of an abstraction,

I, an ape, jump up and down,

bare my teeth in malediction,

for I have no faith or fiction,

in the terror of His frown.

Mortal, do you hear my singing,

or mere nature's echoes ringing?

Hug me, don't just stare unseeing

as the sharpened knife comes down --

there's no guardian that's undying

who will hear my song and sighing:

in the terror of His frown.

As a raft upon a river,

Slovak raftman, whosoever,

so the human race forever

dumb with pain, goes drifting down --

but I scream in vain endeavour:

love me: I'll be good, I shiver

in the terror of His frown.

Frederick Turner &