József Attila: Hun står tidlig opp som bakeren (Hajnalban kel föl, mint a pékek in Norwegian)

Kedvesem erősderekú, karcsú asszony,
ültem már repülőgépen, magasból ő is kicsinek látszik,
de pilótalétemre is megbecsülném.

Maga mossa a ruhát, a hab álmodozva reszket karjain,
letérdel, mintha imádkozna, fölsikálja a padlót és 
nagyot kacag, ha elvégezte, kacagása mint az alma, 

melybe héjjastul beléharap, olyankor az is
hangosan nevet, ha kenyeret dagaszt, 
hajnalban kel föl, mint a pékek, 

akik a jólsütő kemencék rokonai, 
hosszú lapáttal őrködnek fölöttünk,
fölverődik a liszt és odaszáll a szép, 

szabad mellükre, ahol meg nyugodtan
elalszik, mint kedvesem a jószagú ágyban, 
hogy elmosogatott s tisztára ölelte szívemet.

Feleségem is ilyen lesz, ha majd 
egész emberré növök
és megházasodom, mint az apám.

1925. júl.

Min kjæreste er en slank kvinne med sterke hofter,
jeg har alt reist med fly, der oppe fra ser også hun
liten ut, men selv som pilot ville jeg sette pris på henne.

Hun vasker sine klær selv, skummet skjelver
drømmende på hennes armer,
hun kneler som om hun skulle be, og skrubber gulvet

og ler når hun er ferdig med det,
hennes latter er som eplet hun biter i uskrelt,
og eplet ler da like høyt som hun,

og hver gang hun elter brød står hun opp like 
tidlig som bakerne, som er i slekt med de velbakende 
ovner og som de beskytter med lange skovler,

melstøvet legger seg på deres vakre frie
bryst og sovner der uforstyrret
lik min kjæreste i den velduftende sengen

etter å ha vasket opp og elsket mitt hjerte rent.
Min kone skal bli akkurat maken til henne
når jeg blir voksen nok til å gifte meg lik min far.