József Attila: That which your heart disguises (Amit szivedbe rejtesz in English)

Freud nyolcvanadik születésnapjára

Amit szivedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
sziveddel várd ki azt.

A szerelembe - mondják -
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.

S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek -
a harctér nászi ágy.

Légy, mint a Nyolcvan Éves,
akit pusztítanak
a növekvők s míg vérez,
nemz millió fiat.

Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szivedből szépen
kihull halálod is.

Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szivedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!

1936

     (for the 80th birthday of Freud)

That which your heart disguises
open your eyes and see;
that which your eye surmises
let your heart wait to be.

Desire - and all concede it -
kills all who are not dead.
But happiness, you need it
as you need daily bread.

Children, all of the living
yearn for our mother's arms;
lovemaking, or death-giving,
to wed's to take up arms.

Be like the Man of Eighty,
hunted by men with guns,
who bleeds, but in his beauty
still sires a million sons.

That old thorn, broken piercing
your sole, is long since drawn.
Now from your heart's releasing
death, too, falls and is gone.

That which your eye surmises
seize with your hand and will;
that which your heart disguises
is yours to kiss or kill.