Illyés Gyula: Under novemberhimlen (Novemberi ég alatt in Norwegian)

Rémülten egymás

Kezét keresve

Egymásba bukva

Futnak a hajszolt

Felhők — —

                —nékem

Ki mondja mitől

Kellene jaj futnom

Ha egyedűl is

Szálló könnyekkel

Sírja színét és

Tavaszi kedvét

S ég felé ijedten

Kapkod a cserfa.

1928

Forskremde og leitande

etter kvarandres hender

styrtande inn i kvarandre

spring dei, dei forfylgde

skyene — —

                    — kven vil

fortelje meg

kva eg skulle fyke ifrå,

ja var eg heilt aleine

Med drivande tårer græt eika

over fargen sin

og sin vårlege lyst

— snappar skremd

etter himlen.

1928

Knut Ødegård og