Győrffy Ákos : L'isola (Isola in Italian)

Hogy meg kéne rendülnie, a megrendülés kényszerét

érezte csak. A móló kőfalán ülve igyekezett megrendülni

a látványtól. Elnézett a víz fölött, próbált a végtelenre

gondolni, de ettől inkább mosolyognia kellett. Inkább az,

hogy nagy, gondolta, ez itt valami nagyon nagy, de hogy

végtelen-e, nem.

Nem a látvány, hanem a súly inkább, azt esetleg érezhetné.

De nem, azt sem. Talán nem is jelent semmit ez az egész itt

mindenfelé, körülötte. Nincs jelentése, nem ad hírt, nem üzen.

Vagy benne lenne a hiba. Vagy ő maga a hiba.

A sirályok közül némelyik óriásira nőtt. Teherhajók, messze,

bent. Alig látszanak. Lassan mintha mozdulnának, de nincs

mihez viszonyítani az elmozdulásukat. Honnan hová.

Egy kikötőre néző öreg ház, csukott spalettáival, sóette

angyalszoborral és márványcímerrel homlokzatán.

Egy ötszáz éve a tengerre néző ablak, ez esetleg

mondhat valamit. Talán ez lehet a legpontosabb

hasonlat. Egy csukott ablak nézi a tengert.

Che dovrebbe commuoversi, ne sentiva solo

il bisogno della commozione. Seduto sul molo

del imbarcadero, provò a commoversi alla vista

del panorama. Guardo oltre sull’acqua, provò a

pensare all’infinito, ma  viepiù, questo lo fece solo

sorridere. Forse,

perché è grande, pensò, questo qui è qualcosa

di molto grande, ma che sia infinita,

quella, no.

Non la veduta, piuttosto il peso, quello, caso mai,

potrebbe percepire.

Ma no, neppure quello. Forse tutto questo intorno

a lui, non significa niente. Non ha un significato,

non da notizie, non manda messaggi.

O il difetto si trova in lui. O, che il difetto sia lui

in persona.

Alcuni gabbiani son diventati enormi. Navi da carico,

là in lontananza.

Malapena si notano. Come se si muovessero

lentamente, ma non v’è niente per rapportare

il loro spostamento. Da dove, a dove.

Una vecchia casetta, con vista sul mare,

con le imposte chiuse, con la statua dell’angelo

e il stemma di marmo sul prospetto, mangiati

dalla salsedine.

Una finestra con la vista sul mare da cinquecento

anni, forse potrebbe dire qualcosa. Forse questo

potrebbe essere il paragone più esatto.

Una finestra chiusa che guarda il mare.