This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Greguss Ágost: A búbos galamb

A búbos galamb (Hungarian)

Egy pár galamb, férj s feleség,

Egymásban üdvöket lelék,

A míg csak egyszer - oh bubánat! -

A szomszéd dúczban ellenségök támadt:

Egy özvegyül maradt búbos galamb,

Kinek fő czélja a kaland.

A férj őt megszerette, és miatta

Jó feleségét el-elhagyogatta;

Szegény menyecske meg busúlt igen,

S gyakran sohajtott föl keserviben:

"- Csak az a búbos elpusztúlna,

Hogy házi üdvöm megujúlna!"

S a mit kiván a sujtott feleség,

Im, teljesíti a kegyelmes ég.

A búbos egy szép hajnal földerűltén

Reggeli sétájára kirepűlvén,

Az éhes kánya martaléka lett.

Jól éltek ismét a házas felek.

De nem sokáig! Mert a férj egyszerre

Egy új bubossal esett szerelembe.

Nem tudni honnan, hogy cseppent alá:

Megvolt! S az árva nő tapasztalá

Hogy nem csak alkalom szüli a tolvajt,

Alkalmat is szerez ki lopni óhajt;

S mig férj uramban bűnös hajlam ég

Nem pusztul el a búbos ivadék.

 

A mese folytatása

 

A férj pedig, nem hogy meghunyászkodnék,

De ő morog még:

"- Az én hibám-e? hogy a szerelem

Amott virít, és itthon nem lelem.

Ha meg tudott hódítni feleségem,

Tudjon megóvni is a rózsaféken!

Csak bánna vélem úgy mint azelőtt,

Dehogy keresnék máshol szeretőt."

 

A mese vége

 

Mit szült a házi élet megbomolta?

Szegény menyecskét "egy úr" ostromolta;

Nem védte őt hű szerelempaizs,

Búbos galamb lett maga is.

 



Uploaded byMucsi Antal
Source of the quotationInternet

minimap