Gergely Tamás: Borderless (Határtalan in English)

Vadmalac a felhőket figyelte. Fentről, egészen pontosan egy Boeing fedélzetéről. Szépek voltak, a felhők. A felhőtakaró. Mint egy végtelen fehér szőnyeg.
„Nincsenek benne határok.”
Miközben tudja, hogy lent a valóságban, vagyis a földön vannak. Országhatárok.
„Benne. Rajta, keresztül.”
Közben a kicsi vörös lámpa a Boeing hasán világítani kezd, akkor is, amikor nem kellene.
„Mi van – röffenti el magát Vadmalac, s agyarát simogatja –, mit szántunk fel: tengervizet, mezőt?”
Akkor is ég, amikor nincs kinyújtva a lába. Vagyis a kerék.
„Hogy egy kicsi lámpa, ki látja?”
Ráadásul vörös.

 
A zselnice ideje

Wild Piglet was watching the clouds. From above, quite exactly from onboard a Boeing. They were beautiful, the clouds. The clouds as cover. Like an endless white carpet.
"They are borderless."
 He knows, down-to-earth on the Earth there are some. Borders.
"In there. Through the reality. "
A small red light is starting to pulsate on the belly of Boeing, even when it should not.
" What's going on – gives Wild Piglet a grunt, and strokes his tusk - what are we ploughing: the seawater, a meadow?"
The light is on, even when the plane is not rolling out its feet. That is, its wheels.
"It is a little light, who can see it?"
In addition, it is red.