Fellinger Károly: V pyžame (Pizsamájában in Slovak)

János egy álom közepén találja
magát, tudja, hogy álmodik, de mégsem
gondolkodik el azon, hogy a fe-
nébe csöppent a kellős közepébe,

ki osztotta rá egyik főszerepét,
de mindemellett kívülről látja a
dolgokat, mi több, saját magát is, mint
amikor detektívregényt olvas, vagy
éppenséggel a moziban kuksol, de
most, amikor mindezt igyekszik hűen
lejegyezni, nem ír a sárga golyós-
tolla, s közben
fejéből kiosonnak titkon a
tények, felmászva a legközelebbi
almafára, amihez kost kötöttek.

Ján sa nájde uprostred sna,
vie, že je to len sen, a predsa
sa nezamyslí, ako sa, dofrasa,
ocitol presne v jeho prostriedku,

kto mu zveril jednu z hlavných rolí,
no popritom vidí veci zvonka,
dokonca aj sám seba, ako keď
číta detektívku alebo práve
sedí v kine, no teraz, keď sa to
všetko snaží verne zaznamenať,
prestalo mu písať guľôčkové pero,
až mu z toho šibne,
medzitým sa mu z hlavy potajomky
vykradnú fakty a vylezú na najbližšiu
jabloň, o ktorú priviazali barana.