Demény Ottó: Prskalica (Csillagszóró in Serbian)

Én már csak egyre készülődöm
pontosan megrendülés nélkül
amit láttam amit megértem
szép volt nehéz volt sokszínű
örökös készenlét vesződés
a társakkal. és önmagammal
olykor még a tárgyakkal is
ráncok buktatók fényhibák
apró zökkenők a szövegben
de hisz én mindenre ügyeltem
nem is mondhat rám rosszat senki
egyedül önmagam bírája
s makacs ura a tartománynak
mégis egyet hadd mondok el:
mikor a csillagszóró árus
elémrakta dobozait
s megkérdeztem mire jó mindez?
azt felelte - már semmire!
s megértettem rossz volt a kérdés
örülni kell a szikrák láttán
a tűzzel együtt kell lobogni
különben minden semmitérő
játékomat jobb ha elejtem

Već samo na jedno se spremam
tačno bez potresa
što sam video i doživeo
bilo je lepo teško mnogobojno
večito u pripravnosti sukobi
sa jaranima i sa sobom
koji put i sa predmetima
nabori stupice svetlosne greške
u tekstu sitni prekidi
pa ja sam na sve pazio
loše o meni niko ne može govoriti
ja sam sebi sam sudija
i svojeglavi gospodar provincije
nešto ipak da ispričam:
kad je prodavač prskalica
svoje kutije ispred mene stavio
i upitao čemu sve to služi?
odgovorio – više ni za što!
i shvatio pitanje krivo postavio
gledajući iskre treba se radovati
zajedno sa vatrom plamtiti
inače bolje je da svaku svoju
bezvrednu igračku ispustim