Déry Tibor: Anyám
|
Anyám (Hungarian)fonja kis haját és nem lát benne fényt nyugtalanul lélegzik kenőcsöt keresne talpaira de nincs ideje oly sürgősen futkos homlokomon tüzet és kenyeret dobál napjaim közé útján tejfényű csillagok égtek de kitért és homokba gázolt testemről leaggatta a sebeket, vánkosa alá gyömöszölte hadd égessék keskeny arcát és élesszék tomporát
Éjjel nincs csillag csak egy hosszú angyal áll mereven és vért merít szívébe. A vonalak mögött ünnepély fénylik. Ül a legalsó lépcsőn, tejet iszik és csöndes tenyeréből kiszórja a gyerekeket a küszöb elé. Meghal.
|
