Radnótihoz (Hungarian)
Te, aki hűvösen zizegő drót tüskéi
közé szorultál
- beszorított a súlyos puskatus –
s cafatokban hullt a hús
melletted társaidról
- földbe sóhajtották anyjuk nevét –
s szálltak a kémények szemén
füstben, koromban
az árvíz sújtotta felhők közé
sistergő ködbe kiáltott
szavaid itt lebegnek fölöttünk
kitépem arcod utolsó jajodból
hiába kapaszkodták igazságodba,
reszkető ajkad az igazságba fúlt
akkor mászott ki testedből a kín
Arbeit macht frei!
Parancson rángatott kezek
Megölték szádban a keserű éneket. | Uploaded by | Cikos Ibolja |
| Source of the quotation | http://www.romapage.hu/ |
|
Dedicato a Radnóti (Italian)
Tu, che ti sei incastrato tra le spine
gelidamente fruscianti del filo
- ti ha incastrato il calcio del fucile –
vicino a te la carne dei tuoi compagni
cascava a brandelli
- insufflavano nella terra i nomi delle madri –
e volavano tra gli occhi dei comignoli
nel fumo, nella bruma
tra le nuvole dall’alluvione colpite
librano su di noi le tue parole
gridate nella nebbia sfrigolante
dal tuo ultimo lamento estirpo il tuo viso
invano aggrappati alla tua verità
le tue labbra son affogate nella verità
allora il dolore strisciò fuori dal tuo corpo
Arbeit macht frei!
Le mani obbedienti all’ordine
Uccisero nella tua bocca il canto amaro. |
