Holtak arca fölé (Hungarian)
Elsárgult vadfüvek kavarogtak
az égre. Az ágyúdörgés
hosszú lábaival a házak között
mászkált; nyomában betörtek
az ablakok, rommá-lőtt házfalak
vonaglottak. A döglött lovak
ködöt nyihogtak a kitépett villanyoszlopok
és felrobbantott sínek közt heverő
holtak arca fölé.
A fák hiába rázták
kiszáradt öklüket,
szürke felhők terpeszkedtek ágaikra,
a holtak sem tudtak már
a varjúk fekete siratóénekére felelni,
sötét szemgödrükből kibuggyant a vér. | Uploaded by | Cikos Ibolja |
| Source of the quotation | http://www.romapage.hu/ |
|
Sul viso dei morti (Italian)
L’ingiallita erba selvatica turbinava
verso il cielo. Tra le case, con
le sue gambe lunghe, vagava il tuono
dei cannoni; dietro di sé finestre rotte,
il sussulto delle mura diroccate.
Sul viso dei morti, giacenti tra i pali
di luce estirpati e tra i binari squarciati,
nitrivano nella nebbia i cavalli crepati.
Gli alberi, invano
scuotevano i pugni riarsi,
sui loro rami nuvole grigie stravaccavano,
alla trenodia dei corvi neri
i morti non sapevano più rispondere,
dalle orbite buie degli occhi sgorgava sangue.
|
