Bak Rita: A kertben

A kertben 
derékszögben törtek meg 
a fénynyalábok. 
Vártam, mikor térnek be hozzám; 
csúsznak le a szakadt tapétán. 
Napokig nem jöttek. 
Kutyám gombszemekkel 
nézett rám a szemközti fotelből, 
csuklott egyet, mintha biztatna, 
tarts ki, jönnek majd. 
Még az ablakokat is megpucoltam. 
Hátha könnyebben bejutnak. 
A haszontalan várakozásban 
elbóbiskoltam. 
Bejött anyám a konyhából. 
Fogd meg a karfát – mondta 
Apád ma délelőtt 
meghalt.