Ady András: ”Tamo”-kraj (”Oda”- vidék in Serbian)

Mindig úgy szerettem
volna lenni, lélegezni és
képzelődni,

hogy nyugodtan követhessem
magam, abba a „valahovába”,
teljes

értelmi fegyverzetben;
álmodni lett volna jó
apró-

cseprő halálkákat halni,
oly biztos tudattal: az odaát
ittenivé

fordítható, csak kényem-
kedvem legyen hozzá,
akaratom,

éhségem elég, s megharapni-
vágyam, tisztelgő haragom a
mennyet, ahol

bizony egy ideje szeretteim
háromnegyede tengeti a nemlétet,
fogaim

vájni abba a habcsók-birodalomba,
hogy igazi-e, neki való, jobb nincs-e,
s ez tényleg

nekik való? Mindig úgy akartam
élni, hogy gond nélkül, de akár
veszélyben

elvihessem magam oly messzire,
visszahozni csak te tudj, egy percre,
maradásnyi

öröklétre, egyetlen gondolatnyi
erőfeszítésre, míg végül a bizalom
miatt, csakis,

megnyílik a szájam és hallom, nem
is hiszem, hogy én kérdem, kintről-bentről
figyelem

magam-magamnak szinte idegenné
téve: én csak így akarok létezni, s te,
te mond,

képes lennél? Tudnál, akarnál, oda,
ahova én térkép nélkül el-eltűnök
velem jönnél-e?

2015. május 15.

Uvek bi tako voleo
postojati, disati i
maštati,
 
da bi mirno mogao sebe u
„tamo negde“ u punoj
opremi
 
razuma pratiti;
bilo bi dobro sanjati
sa
 
pouzdanom svešću sitne
smrti doživeti: tamo se
u tu
 
može pretvoriti samo da
mi je stalo do toga,
volja,
 
glad mi je dovoljna i željan sam ugristi
svoju čežnju, u besu
nebesu gde
 
već neko vreme trećina od
mojih voljenih nebit preživljava,
zubima
 
ono carstvo penastog poljupca proveriti,
dal je stvaran, nema li boljeg,
i to zaista
 
njima odgovara? Uvek sam bezbrižno
hteo živeti, ali tako da bi i u
opasnosti
 
tako daleko mogao sebe odneti
da me vratiti samo ti mogla, za tren,
za zadržanu
 
večnost, za jedan jedini momentalni
napor, dok na kraju zbog vere,
isključivo,
 
otvaraju mi se usta i čujem, ni
ne verujem da ja pitam, izvan-iznutra
promatram
 
sebe – samog sebe skoro strancem
stvoreći: ja samo tako želim postojati, a ti,
reci,
 
bi bila sposobna? Bi mogla, bi htela, tamo,
gde ja i bez putokaza kat-kad nestajem
sa mnom doći?
 
15. maj 2015.