Acsai Roland: La Pasqua del falco (A sólyom húsvétja in Italian)

Mekkora kitartással ül kavics-fészkén –
Alatta csírázó tojások. Mint egy kizöldülő búzaföld.
Ahány tojás, annyi bolygó,
És mindnek ő a Napja,
Ez a sólyomtojó.
A kötelességtudás mintaképe.
Kilépett a mi időnkből,
És átlépett a tojásokéba,
Mindegy, hogy odakint felkel a nap,
Vagy alkonyul.
Behunyja a szemét, aztán kinyitja;
Fedőtollainak hol ezt, hol azt
A cserepét próbálgatja a szél.
Tökéletes épület.
Nagyszombat van, de ő nem tud róla.
Most készül tovább vinni faját. Most
Készül újjászületni. Most minden
Jelképes húsvéti tojás
Ezeket a tojásokat ünnepli.

Con che perseveranza sta seduta sul nido di sassi –
Sotto di lei la schiusa delle uova. Come un campo di Grano che s’inverdisce. Quante uova, tanti pianeti.
E lei è il Sole di tutti.
Questa è la femmina del falco.
L’immagine del senso di dovere.
E’ uscita dal nostro tempo,
E’ entrata in quello delle uova,
Le è indifferente, se fuori sorge il sole
O tramonta.
Chiude gli occhi, poi li riapre;
Il vento tenta di alzare le tegole, un po’ la volta,
Delle sue penne copritrici.
Un edificio perfetto.
E’ Sabato Santo, ma lei non lo sa.
Or s’appresta a tramandar la sua razza.
Or si prepara a rinascere. Ora ogni
Simbolico Uovo Pasquale
Queste uova festeggia.