The page of Forbáth Imre, Hungarian biography
 |
Biography
Forbáth Imre (Böhönye, 1898 – Teplice, 1967) költő. Kisgyermekkorától ifjúkoráig Nyitrán élt. Az 1918-1919-es magyarországi forradalom idején a főváros fiataljai között a KMP tagjaként folytatott szervező- és propagandamunkát, amiért később emigrálni kényszerült. 1945-ben tért vissza Magyarországra Angliából.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Forb%C3%A1th_Imre
Forbáth Imre
A csehszlovákiai magyar líra egyik legsajátságosabb képviselője, a dunántúli Böhönyén született 1898-ban. Az ifjú költő a Magyar Tanácsköztársaság bukása után először Nyitrára, majd Prágába emigrált; a szocialistákból és kispolgári lázadókból álló aktivista írók programját vallotta magáénak. A Ma adta ki Forbáth első verseskötetét (Versek, Bécs, 1922).
Második verseskötetében, az Érsekújvárott 1923-ban megjelent Vándordalban már tisztábban cseng a költő egy-egy eszméje, kisebb arányú a gondolatok káosza, de forradalmisága még mindig a társadalomtól különálló lázadóé" a kapitalizmust gúnyoló villoni csavargó-költőé.
Forbáth volt a huszadik század elején feltűnő modernista költői irányok legfőbb képviselője a csehszlovákiai magyar irodalomban. A húszas évek elején költészetében az expresszionizmus módszerei uralkodnak, de egy-egy verse már túlmutat Kassákék modernizmusán, és realista motívumokat is tartalmaz (A barátról, Anyámnak, Szolga éneke).
Forbáth költői fejlődésének csúcsát a Favágók című verseskötet jelenti, s elsősorban ez a mű tette ismerté a költő nevét a magyar irodalmi életben. A Nyugatban Illyés Gyula írt róla ismertetést: bírálja egyes fogyatékosságait, de így is "a fiatal magyar líra egyik legfigyelemreméltóbb alkotásának" tartja. A Pozsonyban 1930-ban megjelenő verseskötet nem jelent szakítást Forbáthnak itt ismertetett költői útjával: témaválasztásában erősen meglátszik a különcködő hajlam, képalkotásaiban pedig az avantgard hatása, de a költemények egy részében Forbáth magas művészi színvonalon teremti meg a csehszlovákiai magyar líra alkotásait. A címadó költeményben már nem a lázadó, különcködő entellektüel, hanem a forradalmár énekli:
Mert édesebb bornál a bosszú,
Százszor finomabb:
Hej társaim! Gyullad már az erdő!
Igen ...! Pipacsnál pirosabb!!
Ekkor írt verseiben már kapcsolatot talál a szlovákiai élettel is: néhány költeménye a hegylakó szlovák szegényember bánatát énekli meg (Egy tál krumpli, Szlovák tájkép, A fekete irtványon).
Az 1938 őszén írt Látomásban megmutatja a második világháború előrevetett árnyékát. Forbáth 1938 után elhallgatott, Londonban volt emigrációban, a felszabadulás óta pedig a csehországi Teplicén él; a szlovákiai magyar kulturális élettől elszigetelten. Verseinek válogatott gyűjteményét Mikor a néma beszélni kezd címmel 1958-ban adta ki a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó.
Győry Dezső
http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/461.html
(Editor of this page: P. T.)
