Softić, Faiz: Susret

Bila je subota.
Breze su bile u žutom.
Sretoh djevojku
od prije rata poznanicu.
U izanđalu kaputu.
Jedino plave oči i toplina dlana,
Bjehu još njeni.
Snebivala se,
a onda kao iz groba:
“Znaš li gdje dobrog hodžu?
Rat me dokusurio”.
Bila je subota.
Žutjele su breze.
Oko mene, svak je,
Ponekud, žurio.

Szombat volt.
Sárgák voltak a nyírfák.
Lánnyal találkoztam
háború előtti ismerős.
Foszlott kabátban.
Egyedül szeme kékje és tenyerének melege
maradt az övé.
Szabadkozott,
majd mintha a sírból szólna:
„Ismersz egy igaz hodzsát?
Tönkretett a háború”.
Szombat volt.
Sárgultak a nyírfák.
Körülöttem mindenki
sietett, valahová.