Softić, Faiz: Okamenjeni dani

Rat je,
kad mjesto kukuruza
kopamo grobove
za naše djevojke.
Kad sve što hodit umije
u kamenje je svezano.
Kad svi putevi
u selu
zarastu u havrik
i koprive.
Kad jabuke prerode
uz česmu
što se daleko čuje.
Rat je,
kad izmršavljena djeca
traže žireve,
a nađu fišečine
i psi kad laju na pustoš.
Umjesto studi kad kosama
strižu mitraljezi.
Rat je,
kada se okamene
na nebu dani,
a u kući strepnja
od nemiloga gosta.

Háború van,
amikor kukorica helyett
szeretőink
sírjait kapáljuk.
Amikor minden ami mozog
a kövekkel összekötött.
Amikor a faluban
minden út
kóróval
és csalánnal takart.
Mikor a messzire hallatszó
csöves kút melletti
almafán túlérett az alma.
Háború van,
mikor a lesoványodott gyerekek
makkot keresve
üres hüvelyeket találnak
és a kutyák a pusztát ugatják.
Amikor a magaslatról hűvös szél helyett
gépfegyverekből sortüzek érkeznek.
Háború van,
mikor az égen
kövé válnak a napok,
a házban meg a hívatlan
vendég miatt szorongás uralkodik.